PÁPAI LÍVIA: Web az ikon mögött
Alkotó tevékenységem kezdeteitől egészen a legutóbbi évekig határozott célom, hogy pontosan megértsem a kárpitművészet élő paradigmái, festészeti kapcsolatairól, a textil anyagának hőszigetelő funkciójáról és építészeti kötöttségeiről. Kérdéseimhez művészi munkám techmikai tapasztalatai, integrációs problémái és a kárpit eredettörténeti tényei vezettek. Legnagyobb dilemmámat a kárpit parafrazeáló alkata jelenti és az a tény, hogy léteztek a műfajnak olyan időszakai, amikor a kreativitás és improvizáció erőteljesebben érvényesült. Személyes attitűdöm, nem dominálja túl a nagy európai kárpitkorszak alkotásait, globálisabban tekint az egész problémára, így területi, időbeli és kulturális szempontból is a szokásosnál összetettebb kárpitképhez jut.
Tapasztalataimat az elmúlt három évben 26 kétórás előadás formájában igyekeztem az oktatás számára elérhetővé tenni. A MOME-n fölépített előadás sorozat nem egyszerű kárpittörténet, hanem szaktudományos kutatási eredményeken nyugvó, aktualizáló értelmezés. Első előadásaimat doktori dolgozatom háttér kutatásaiból fejlesztettem tovább és Ornamentika kurzusként indítottam el. Az értelmezés súlypontjait a MOME oktatási rendszere határozta meg, amelyben a tervezői gondolkodás fejlesztése különféle textil műfajokban történik, nincs külön kárpit szak (a textil a forma tanszék része) így az integráló közelítésre reális igény mutatkozott. A tudományos ismereteknek egy szélesebbre húzott horizontja szabadabb hivatkozásokra alapozott kritikai átgondolást is lehetővé tett.
Kiindulásomat és kritikai atiitűdömet, apró észrevételek, pontosítások és azokból következő distingciók határozzák meg. Alapvető különbségtétel volt a kép és a festészet problémájának szétválasztása, a textil, a szövet, a háló és a burkolat fogalmainak pontos használata, végül pedig a tér egyszerű tektonikai szabályrendszerének megkülönböztetése a feszültségi erőviszonyoktól, a hálózatoktól és a metafizikai terek világától. Gondolkodásom halotti kultuszok textiliáin, a késő-antik és a kora-keresztény emlékek vizsgálata kapcsán jutott ikonoklazmus és ikonofilia nagy időszakaihoz. Tanulmányaimban olykor a textiltől, mint diszciplínától is eltérek, gyakran interdiszciplináris vagy multidiszciplináris helyzetben működve kerülök közelebb a dekonstrukció pontosabb megértéséhez végül is a jelen kor kulturális integrációs problémáihoz. Ez alkalommal Hans Belting egyik gondolatára reflektálva, szerkezeti és léptékproblémákat érintő kutatásaim eredményeit szeretném röviden összefoglalni.